Ilyen erotikus táncot szerintem élőben még sohasem láttam. Az a három lány, ahogy vonaglottak a földön, csábító tekintettel bombázva Justint, eszméletlen volt. Levegőt is alig kaptam a megdöbbenéstől, ahogyan viselkedtek. Mikre nem képesek az emberek. Legszívesebben kiszaladtam volna a teremből. Sírva.
- Hát…- köhögött egyett mosolyogva Justin - ez tanulságos volt. –mondta és felnevetett, amikor a másik férfi oldalba bökte. Rám nézett. Megfagyott bennem a vér. Bólintottam és Barbira néztem bíztatásért. Összekulcsolta az ujjait és rám mosolygott. Odasétáltam az asztalhoz és letettem a CD-t eléjük. Összenéztek.
- Tönkrement az iPodom. Remélem nem baj, de csak így tudtam megoldani.
- Semmibaj. - nevetett fel Justin és berakta a CD lejátszóba. A tükörhöz sétáltam, ahogy a raktárban szoktam. Lehajtottam a fejem, amikor a zene elkezdődött. Fejemet lassan hátradöntöttem és megfordultam. Táncom a zene ritmusára egyre jobban gyorsult, mígnem egyre pőrgősebbre nem vettem a koreográfiát. Próbáltam kihasználni az egész teret, érzéssel megölteni a táncom. Mindenre figyeltem.
Leállt a zene. Vagyis inkább leállították. Hátrasöpörtem a hajam, az arcomból és egyből Justinra néztem meglepődve. De nem ő volt az, aki a zenét leállította. Mindenki a mellette ülő férfira nézett. Megigazítottam a felcsúszott pólómat és vártam.
- Mit csinálsz? – kérdezte Justin tőle.
- Én csak…- vonta meg a vállát- azt hittem…
- Nekem tetszett. – szólalt meg mellette a nő. Ránéztem. Bátorítóan mosolygott.  Visszamosolyogtam.
- Ne haragudj. – nézett rám Justin, majd az a nőre. – Nekem is tetszett mellesleg. Nagyon dinamikus volt, ahogy a balett mozdulatokat keverted azzal a másikkal. De mi ez a zene? Még nem hallottam eddig.
- Öhm. Chase and Status- End Credits a neve.
- Értem. – nézett Justin a papírjaimra, majd Scooterhez fordult, aki a fülébe súgott valamit amire Justin elmosolyodott és rám nézett. –Ismered a dougiet?
Bólintottam.
Justin elővette az Ipodját rácsatlakoztatta a hangszórókra és kisebb keresgetés után elindította a zenét. Ismertem a számot, de csak álltam ott várva mond-e valamit. Zavarodottságomat látva elmosolyodott.
- Fejezd be a táncod.
- Erre a zenére?
- Igen. Azt mondtad ismered. Mutass valamit.
Barbira néztem. Elhúzta a száját és azt mutatta, hogy folytassam.  Mély levegőt vettem.
- Elindítanád újra?
- Persze.
Nem igazán kedvelem ezt a zenét. Annyira monoton, hogy az ember csak a fejét tudja rázni rá rendesen.
Lecsuktam a szemem és hegyeztem a fülem. A dob ritmusára kicsit billegtettem a fejem, és amikor azt mondja Teach me how to dougie előre léptem és egy forgásban a földre esve forogtam egyett. Vállamat az ütemre fel s lemozgattam, majd mikor elkezdődik a refrén a betanult táncommal egybe kötve csináltam a dougiet. Nem jutottam sokáig, mivel a zenét ismét leállították. Ezuttal Justin.
Ránéztem, ő viszont nem nézett rám, hanem inkább a mellette ülő emberekre.
- Köszönjük. –mondta kissé később.
- Én is. – nyögtem ki zihálva és elvettem a CD-m az asztalról, majd odasétáltam Barbihoz és kimentünk várakozni.
- Éhes vagyok. – mondta Barbi miközben a mosdóba nyitottunk. Cinikusan ránéztem. Felnevetett.
- Anna, eszméletlen voltál. Ha nem téged választanak, akkor idióták. – beletúrt a táskájába és elővett egy szempillaspirált.
Nagy levegőt vettem.
- Nem is tudom. Azok a lányok…kisebb előnyben vannak. – néztem bele a tükörképembe. A látványtól el is kaptam a tekintetem.
- Ugyan már…Azért az a uhh a francba!
- Mi a baj? –néztem rá.
- Semmi csak belekaptam a szemembe…- nyitotta meg a csapot és kitekert egy kis kéztörlőt. Alámerítette a víznek és letörölte az arcáról az elkenődött szemfestéket. Miután végzett, rám nézett és felnevetett. – Igen tudom, most mi jár a fejedben.
- És mégis mi?
- Nem tudom feltünt-e, de Justin egész végig engem nézett, míg táncoltál. Szóval lehet, hogy tényleg nincs esélyed. – nevetett és megfordult, hogy megöleljen. – Csajszi, nézz rám- fogta meg az arcomat- mikor másodjára keztél el táncolni, látnod kellett volna a reakciójukat. Eszméletlen voltál, amikor ledobtad magad a földre. Még annak a három plázapicsának is leesett az álla. – nevetett tovább- Nyert ügyed van, hidd el. Én vagyok az idióta, hogy nem kezdtem el táncolni. –fordult vissza a tükörhöz- Ehelyett belekapok a szemembe a szempillaspirállal egy olyan srác miatt, aki még csak egy percre sem nézett rám, amióta itt vagyunk. 
     Visszasétáltunk az ajtóhoz. Odakint volt minden jelentkező.
- Megbeszélik. –mondta az egyik lány, akinek göndör, vörös haja volt.
- Köszi. –mondtam mosolyogva és Barbira néztem. Már megint a táskájában kotorászott. Elővett egy öngyújtott.
- Nem! –szóltam rá suttogva- Rá ne merj gyújtani! – a többiek rám kapták a tekintetüket.
- De ideges vagyok! Az én drága sophiem megnyugtat.
Rágyújtott én pedig el akartam tőle venni.
- Barbi add ide azonnal! Ez fog téged a sírba vinni!
- Hmm. – fújta ki a füstöt- Vállalom.
- Ne legyél hülye! Komolyan mondom. Mi van, ha füstjelző van?
Körülnézett.
- Kis zuhany. – nevetett fel.
Kezdett felhúzni ezért közelebb léptem tenyeremet előre rakva. Csücsörítve ránézett, majd újabb adagot szívott. Még közelebb léptem és próbáltam tőle elvenni. A gond csak az, hogy ő jóval magasabb nálam.
- Add ide!
- Nem!
- Azt mondtam add ide! Most. Ha meglátják, hogy bagózol?
- Ne gyerekeskedj már. Csak egy szál, nézd, már mindjárt elszívom.
Rávetettem magam. Tudom, hogy az ő egészségének jobban árt. Barbi asztmás.
- Valami gond van ott? – szólt egy hang mögöttem.
Elengedtem Barbi kezét és megfordultam. A négy ember állt mögöttünk. Justin előrébb lépett és végigfutatta a szemét mindenkin.
- Meghoztuk a döntést. Mindenki remekül teljesített. Három embert választottunk ki:
Miranda Crown, Phenelopé Port, és Ana Kurucz. Gratulálok mindenkinek és…
Éreztem, ahogyan minden elhalványul. Már alig értettem mit mond. Próbáltam fókuszálni, de nehezen ment. Elhomályosodott, ahogyan ott álltak. A hangja összemosódott. Megtántorodottam. Éreztem Barbi meleg kezét, ahogyan megtart, majd közel hajol, és a fülembe súgja:
- Kérsz egy slukkot?