Aztán nagy nehezen találtunk egy boltot.Épp leakartam venni a tejet a polcról mikor valaki hátulról az egyik kezével átölelte a derekamat és a másikkal levett egy tejet. -Justin!-húztam le a kezét a hasamról.Nyomott egy puszit az arcomra. -Bocsánat..-mentegetőzött vigyorogva. -Miért csinálod ezt?-tettem karba a kezem miközben a pénztárt kerestük.Ártatlanul nézett rám. -Mit?Nem csináltam semmit!-mondta.Olyan édes feje van :$ xD Megvontam a vállamat.Kifizettük és mentünk is vissza.Oda adtam a tejet Rach-nek és még egy párszor elpróbáltuk az osztálybelis jelenetet...Eduardo,Chris,Scooter,Rach és a többi stáb tag épp az osztályterem előtt beszélgettek én meg a ballkonból töltöttem egy kis vizet pár métere a folyosón.Még itt bent is nagyon meleg van ezért most egy kis szünetet tartunk, de már hamarosan megyünk haza.A többiek bent gondolom Justin-t csodálják..Hirtelen valaki átölelte hátulról a derekamat én meg az ijedségtől akkorát ugrottam hogy a fél pohár vizet magamra öntöttem.Sóhajtottam, de már nem érdekelt.Justin mögöttem kuncogott. -Bocsii.-vigyorgott. -Túl élem.-morogtam.Letettem a poharat és elindultam az öltözőm felé mert még a szereplős ruhában voltunk.Megragadta a kezemet. -Haragszol?-vágott világ bánatos arcot.Oltárian jól nézett ki istenem :$$ A kék ing feletti fekete nyakkendő  ki volt lazítva és az ingen az utolsó gombok nem voltak begombolva.A haja pedig össze kócolva volt.Tudok én nemet mondani ennek a srácnak?:$ Lepkéket éreztem a hasamba. -Nem dehogy.-mosolyogtam.Kihúztam a kezemet majd beléptem az öltözőbe.Hideg vízzel spricceltem magam.Huuh ez a JUstin..Az nem lehet hogy szerelmes vagyok belé!Egyszerűen nem!Justin egy sztár ahogy én is és nekünk nem lehet semmi közünk egymáshoz kizárólag csak barátok lehetünk...Egy óra múlva már otthon voltunk a szállodába.Másnap nem lesz forgatás az utómunkák miatt.Át öltöztem egy fehér partyszemcsis pólóba és egy sárga csőnadrágba, a hajamat össze kötöttem aztán leballagtam a közös nappali féleségbe. Valaki megfogta a kezem hátulról. -Beszélhetnénk?-suttogta.Justin volt. -Ahha..-mosolyogtam rá.De a mosolyom lehervadt mert féltem hogy mit fog kérdezni.Kimentünk a folyosóra.Justin megállt velem szembe.A kezemet nem engedte el.Rá néztem. -Öhm..Szóval..Lily én csak azt szeretném mondani hogy..-kezdte dadogva, zavarban volt.-...Szóval.Nagyon tetszel nekem és hogy..Lennél a barátnőm?-fejezte be.Nagyot nyelt és rám nézett.Ettől féltem.Miért nem tudja megérteni, hogy mi nem járhatunk?A rajongói megölnek és a többi ok miatt is.Mért kell nekem fájdalmat okoznom azzal hogy vissza utasítom.Nem lehet!Pedig úgy bújnék hozzá és nem lehet...Elhúztam a kezem.Ekkor már látta hogy nincs sok esélye. -Justin sajnálom..De..de ez nem lenne jó..A rajongóid..meg minden.nee kérlek!-mondtam már-már sírós hangon.Az arca fájdalmas grimaszba torzult. -Könyörgök..Annyira..Annyira..Szeretlek..Ne okozz fájdalmat nekem..Tudom hogy te is akarod..-mondta reménytelenül.Fájt őt így látnom.Fájt ez az egész dolgok.Miért nem jó csak barátok ként?Akkor most nem itt gyötörnénk egymást ha nem valahol hülyéskednénk.Bármennyire is fájt muszáj vissza utasítanom. -Justin ne csináld ezt!Ez rossz..Ne tedd tönkre a barátságunkat kérlek.-néztem rá könnyes szemmel.Aztán kimondtam azt ami egy nagy rakás hazugság. -Én nem szeretlek téged..-hajtottam le a fejemet. -Nem akarok a barátnőd lenni!-suttogtam határozottan.Muszáj volt.Egyszerűen muszáj!Ha nem mondom el akkor további reményeket táplál majd irántam és az még rosszabb lesz.Inkább most mint később.Felnéztem az arcára.És amit rajta láttam az szinte megállította a szívemet.Megfagytam.Rettentő nagy fájdalmat okoztam neki...Egy könnycsepp ült az arcán.Fényesen csillogott.A szeme tele könnyel és csalódottsággal.Aztán a könnycsepp végig csurgott az álláig és lecsöppent a fehér pólójára.A szeméből két három könny csordult ki...Teljesen megfagytam.Hogy lehetek ilyen szemét?Ekkora fájdalmat okozok neki.. -Sajnálom..-öntötte el a szememet a könny.Nem bírtam tovább nézni.Ahogy lefagyva állt ott előttem és a remény utolsó sugarai is elszállnak a szeméből.Megfordultam és futásnak eredtem.Kitört belőlem a zokogás mikor ledőltem az ágyba.A szemem előtt lebegett Justin meggyötört arca.A könnyei..Miért nem mondtam azt hogy leszek a barátnője?Miért nem?Akkor nem lenne mindez..a fájdalom..Istenem mit tettem?Pedig én kedvelem őt.Miért kellett ezt csinálnom vele?Keservesen sírtam az ágy takaróba.Megakartam őt vigasztalni, letörölni a könnyeit és azt suttogni hogy szeretlek.De ezek után már soha nem fog megbocsátani...Két óra múlva az ágyam szélén ültem és vörös szemekkel meredtem a semmibe.Kopogtak.Nem válaszoltam mert sehol sem találtam a hangom.Kizárt hogy Justin legyen..egyszerűen lehetetlen. -Lily..Vacsora gyere le 10 perc múlva.A hallban találkozunk.-halottam az ajtó mögül Scoo hangját.Aztán elment.Kizárt hogy lemenjek.Semmi étvágyam és ezek után senkit sem akarok látni.Különben is Justin sem fog lemenni az tuti.Befeküdtem ruhástul az ágyba és befordultam.Átkaroltam a derekamat mert úgy éreztem hogy szét esek.Már nem éltem rendesen.JUstin kiszakította egyes érző szerveimet.Úgy fájt ahogy láttam magam előtt az arcát.De ha most azt mondtam volna hogy leszek a barátnője azzal még nagyobb hibát követtem volna el tudom!Mert a rajongók előbb utóbb szét választottak volna minket vagy mi mentünk volna szét.És én abba belehalnék.Nem akartam hogy ennyire fájjon mégis muszáj volt megtenni...Éjjel a saját zokogásomra keltem.Álmomban újra és újra átvágtam a sebeket Justin szívén és ez fájt.Nem tudom meddig fogom ezt így bírni.Ránéztem az órára fél 12.Éjjel.Annyira örültem hogy holnap nincs forgatás így nem kell vele találkoznom de viszont holnap után Pénteken mindenképp látom.Lehet hogy majd átnéz rajtam és ügyet sem vet rám mert megutált, de az is lehet hogy végig szomorú és reménytelen arccal fog nézni és én ebbe belehalnék.Akkor már inkább utáljon és én szenvedjek. Vörös szemek,fájó lüktető fej,égő végtagok.Így ébredtem reggel.Imádkoztam azért hogy ami tegnap történt az csak egy álom legyen.De mégsem mert ez a szomorú igazság.Muszáj voltam felöltözni így hát felkaptam egy barna rövidnadrágot,egy sárga pólót és kiengedve hagytam a hajamat.Enyhe sminket és alapozót tettem fel később úgyis mindent lesírok ha meglátom Justin-t.Karba tett kézzel vánszorogtam le.Meleg volt túlságosan is.Fél 10 remélem a többiek nem most reggeliznek.Mikor leértem a lépcsőn és beléptem a hatalmas menzára meghűltem.Justin,Scoo,Chris és Anita meg Ed ott ültek pár métere az egyik asztalnál.Justin ahelyett hogy vidáman beszélgetett volna a többiekkel inkább lehajtott fejjel turkálta a műzliét.Lenyeltem a gombócot a torkomba.A sírás határán álltam és elég volt egy kisebb lökés és elbőgöm magam.Mikor mindannyian egyszerre vettek észre gyorsan megfordultam és eloldalaztam a pult felé.Levettem egy üveg narancslevet és már mentem is volna vissza a szobámba de valaki megfogta a kezem.Imádkoztam hogy ne az legyen akire gondolok.Megfordultam.Most vettem csak észre hogy mennyire közel állok Justin-ék asztalához. -Szia.Még nem volt alkalmunk megismerkedni.Apád jövendőbeli felesége vagyok Amanda Hole.-állt előttem egy 32 körüli hosszú fekete hajú kék koktél ruhás szélesen mosolygónő.Nem mondanám hogy csúnya de nekem nagyon ellen szenves.Mégis mit képzel ez magáról?Hogy csak úgy megszeretem? -Ja hello..-motyogtam.A szemem sarkából láttam hogy Scoo-ék minket figyelnek.Még Justin is.És aztán feltűnt az apám is.A bejárattól közeledett felénk.Köszönt Scoo-éknak akik barátságosan vissza köszöntek. -Szia kislányom..-nyomott egy puszit az arcomra apu.Behunytam a szemem és próbáltam eltűrni.Annyi fájdalom vesz már körül nem tudom mikor tör ki belőlem a bőgés.Leültünk egy asztalhoz pont Scoo-ék mellettihez.Én pont úgy ültem hogy Justin-ék látták az arcomat és én is az övéket.Biebs szomorúan meredt a semmibe.Kedvem lett volna megvigasztalni de ezt soha többet már nem tehetem úgy megbántottam.Beszélgettem egy kicsit apuval.Inkább ők beszéltek én meg konokul hallgatom és a megfelelő pillanatokban egy "ahha" igen" szavakat motyogtam.Alig vártam hogy felmenjek a szobámba és szét bőgjem magam. -Szóval kicsim..ezt átszeretnénk neked adni!-csúsztatott apa az egyik kezével elém egy arany színű virágos borítékot.A másik kezével Amanda kezét fogta.Remegő kézzel nyúltam a boríték után. -Mi ez?-csuklott el a hangom.Féltem hogy az amire gondolok.Scoo-ék minket néztek. -Nyisd ki!-mosolygott Amanda.Imádkoztam hogy ne az legyen!Remegő kezeimmel óvatosan feltéptem az arany virágot amire rá lett ragasztva a boríték elejére.Kihúztam a piros szép tapintású papírt és elkezdtem olvasni.Apuék végig engem néztek. "Kislányom !Szeretnélek ha ott lennél a 2010. július.06-án rendezett esküvőmön.A helyszín.." Ennél tovább nem bírtam.Az arcom a kezembe temettem és próbáltam halkra intézni a kitörő zokogásomat..