Kimentünk hozzájuk. ~Justin kék felsőben és egy fehér térdig érő nadrágban volt.~

- Ennyire siettetek?

- Nem nehéz korábban ideérni ha, egyszer a szomszédban lakok. – vigyorgott Justin. - Na mindegy, menjünk. – elindult egy fekete Range Rover felé. ~eddig észre se vettem.~

- Tiéd?

- Nem, anyámé csak lenyúltam. Még jó, hogy az enyém.

- Jól van, csak kérdeztem. – beültünk a kocsiba. Chaz és Justin elől, mi pedig Ammel hátul ültünk. Hamar odaértünk. Szerencsére nem voltak sokan, Justinnak csak egy-két aláírást kellett osztania. Találtunk egy tök jó kis helyet ezért oda pakoltunk majd Ammel elkezdtük levenni a ruháinkat. A fiúk persze csak bámultak.(-.-’)

- Mi az? Ti nem akartok bemenni a vízbe?

- Ja, dehogynem. – miután mindenki átöltözött fürdőruhára Ammel bekentük egymást. ~direkt nem kértük meg a fiúkat.~ majd elindultunk volna a vízbe ha nem kapnak fel minket…

- Azonnal tegyél le!!!! – kiabáltam Justinnak de mintha meg sem hallotta volna. – Nem hallottad? Tegyél le!

- Azt lesheted… - hátra pillantottam amennyire tudtam és egyre közelebb voltunk a vízhez.

- Justin, eszedbe ne jusson!!!

- Már késő, eszembe jutott. – szólásra nyitottam szám de berohant velem a vízbe és elengedett. Miután feljöttem a víz alól, utána úsztam mert már menekült volna, de utolértem és lenyomtam a víz alá. Ekkor Am és Chaz is odaért mellénk.

- Vigyázz még megfojtod a kis sztárocskánkat.

- Na és? Nem omlik össze a világ. Nekem például nem hiányozna.

- Hééé…ezt hallottam. – jött fel durcásan Justin a víz alól.

- Mi van Bieber, fáj, hogy nem mindenki dob egy hátast ha meghall/meglát?

- Nem, nem fáj. Lehet, hogy nem mindenki de pont elegen. – nyújtotta ki nyelvét.

- Akkor jó. Én mentem napozni.

- Jaaj, Ree. Ne csináld már.

- Mit? Csak napozni megyek.

- Na jó. Mindjárt megyek én is. – kimentem leültem nem messze egy stéghez ~végül is itt is tudok kicsit napozni~ Őszintén tényleg nincs semmi bajom. Nincs különösebb oka, hogy kijöttem, csak nincs olyan nagyon sok kedvem a fürdéshez. Majd még bemegyek. Gondolatmenetemet egy elég hideg kéz a vállamon, zavarta meg.

- Haragszol?

- Én? Miért?

- Akkor így mondom… Valami rosszat csináltam?

- Mi? Jaaj, nem dehogy.

- Leülhetek?

- Persze.

- Csak kérdezem…miért jöttél el olyan hirtelen?

- Csak nincs most sok kedvem úszni majd később bemegyek.

- Hát jó. Amúgy nagyon nem bírod a pofám, mi?

- Ööö… őszintén?

- Kérlek.

- Hát, eddig egyenesen utáltalak… vagyis inkább úgy mondom sosem kedveltelek de normálisabb vagy mint gondoltam. Azt hittem, te csak egy elkényeztetett kis sztárocska vagy.

- És most?

- Jobb egy fokkal.

- Egyel? – kezdett lökdösni.

- Na jó kettővel, de ha tovább lökdösöl mínusz hárommal vagy rosszabb. És még be is löklek.

- Hát perszee…

- Mi az? Nem hiszed el, hogy megteszem?

- Nem.

- Na, jól van Justin Bieber. Ezzel kiérdemelted a halálod. – s válaszra nem várva belöktem őt a vízbe de magával rántott.

- Ha én a vízbe kötök ki, te is.

- Te kiis…

- Ne mondj olyat amit később megbánsz.

- Oké… akkor nem mondok…teszek. – ezzel ismét a víz alá nyomtam, s míg fellökdöste magát a víz alól gyorsan kimásztam.

- Előbb tanulj meg úszni, utána beszélhetünk. – kuncogtam majd elindultam visszafelé de…

- Tudok úszni de ne hagyj már itt.

- Ok. Nem hagylak. Itt várlak. Haladj.

- Nem segítesz?

- Nem mert berántasz a vízbe.

- Ennyire átlátszok?

- Nem. Csak nyilván való, hogy megbosszulod, hogy vízbe löktelek és víz alá nyomtalak.

- Ok. Megyek.

- Haladj. – megfordultam és szép lassacskán elindultam majd hirtelen ott termett mellettem.

- Azt mondtad megvársz.

- Itt vagyok. Csak most indultam el. Na de menjünk a többiekhez.

*§*§*§*

- Akkor jöttök? – kérdezte Justin miután leparkolt házunk előtt.

- Nem tudom. Meddig lennénk.

- Kilenc, féltíz. Szerintem…

- Hát jó. – sóhajtottam majd Ammel elindultunk befelé. – Ja, és mikor jöttök?

- Egy óra múlva itt leszünk a ház előtt.

- Oks. Sziasztok.

- Heló. – Bementünk a házba és ledobtuk a szobámba a cuccokat. Lementem inni egy kis üccsit.

- Megjöttünk de mindjárt megyünk is. – kiáltottam anyáéknak.

- Jó mulatást a kis barátaiddal. – jött el mellettem flegmázva Rox. ~hát ennek meg mi baja van?~

- Rox! – de nem válaszolt és felsétált a szobájába.

- Els, nem tudod mi baja van Roxynak? – nyitottam be húgom szobájába.

- De igen. Ree, veled van baja.

- Mi? De mégis…

- Egész délután Justinnal lógtál…

- Jaj…óó… ezt nem hiszem el. Ennyi baja van? Hogy a drágalátos szerelmével voltam délután? Hozzáteszem; ott volt Chaz és Am is és én Am miatt mentem el.

- Jó, oké én tudom. De tudod milyen Rox.

- Tudom… majd beszélek vele, de még nem most. Hagyom hadd nyugodjon le egy kicsit. – visszamentem a szobámba ahol Am épp netezett.

Gyorsan elővettem a szekrényből a mai napi harmadik (!!!) összeállításomat.Egy fehér csipkés top, és egy néhány helyen mintás farmer rövidnacira esett választásom. –

- Hogy ma már ez a harmadik ruhám.

- Nekem mondod, én már reggel vagy ötféle összeállítást próbáltam fel, és most még ezek az átöltözködések is.

*§*§*§*

- Mire ülünk föl először?

- Nem tudomm… Justin? Chaz? Szerintetek?

- Aaaz!! – mutattak mind a ketten egy hatalmas hullámvasútra.

- Na azt nem.

- Ne csináld már. Gyere, jó lesz. – ráncigáltak felé.

- Eresszetek el.

- Csak ha megígéred felülsz velünk!

- Oké, de akkor utána az óriáskerék jön. Ja és Chaz meghív minket vattacukorra.

- Miért pont Chaz? – állt meg Justin.

- Mert nem akarom, hogy te költs ránk. Amúgy meg a belépőket is te fizetted amit szintén nem akartam…

- Oké,oké. Értettem. Chaz?

- Oké, csak mennyünk már. – felültünk a hullámvasútra. Justin először azt akarta, hogy vele üljek de ragaszkodtam Amhez. ~ennyire még nem vagyunk jóba~ Mikor végre vége lett és leszálltunk elindultunk az óriáskerékhez. Justin meggyőzött, hogy üljek fel vele, de nem is inkább Justin. Láttam, hogy Am és Chaz nagyon jól érzik magukat és nagyon egymásra voltak hangolódva szóval hagytam had legyenek kettesbe. Már amennyire lehet egy vidámpark közepén egy óriáskeréken. Mikor felértünk a legtetejére leállt. Hirtelen megijedtem, nem tudtam, hogy mi van, aztán rájöttem.Most van naplemente és ilyenkor mindig leállítják had nézzék meg a rajta ülők. Gyönyörű látvány volt, ahogy ment le a nap, néhol rózsaszínes, lilás, narancssárga színekben tündöklött az egész égbolt. Egyszerűen káprázatos, és annyira romantikus. Kíváncsi vagyok Am és Chaz mikor jönnek össze végre megint. Mikor leértünk arra eszméltem, hogy fejem Justin vállán pihen.

- Ööö…bocsi. - húzódtam el zavartan.

- Nincs semmi. – mosolygott rám. Majd leszálltunk és elindultunk a kijárat felé. Mielőtt kimentünk visszanéztem az óriáskerékre. Már lement a nap és felkapcsolták az óriáskerék kivilágítását. Még vettünk vattacukrot amit beígértettünk Chazzel. Kifelé menet annyit hülyéskedtünk, hogy a végén szinte senki nem is evett a vattacukorból de annál jobban ragadtunk. Beszálltunk a kocsiba és hazafelé vettük az irányt. Hamar visszaértünk. Legalábbis még fél tíz előtt. Gyorsan elköszöntünk Justinéktól, megbeszéltük, hogy velük megyünk holnap suliba majd Ammel besettenkedtünk a házba. Nem akartuk, hogy dühösek legyenek anyumék, hisz hiába vagyunk 16-17 évesek. Hétköznap van és ilyenkor nem szeretik ha sokáig kint vagyunk. Lezuhanyoztam átöltöztem pizsamába, lefeküdtem aludni. De még nem sikerült elaludnom. Végig gondoltam az egész napot, nagyon jó volt. Főleg, hogy ismét itthon, a legjobb barátnőmmel. A suli is egész jó, az osztálytársak is egész normálisak…ja és igen, Justin. Nos arra jutottam, sokkal másabb mint gondoltam. Nem olyan elkényeztetett anyuci pici fia. Sőt egész normális…de még mindig ne esek hasra tőle… (!!!) A sok gondolkodás közepette, elnyomott az álom…